Sződemeter
Kölcsey Emlékház
NYITVATARTÁS:
előzetes egyeztetés alapján
JEGYÁRAK:
Nincs adat.
ELÉRHETŐSÉG:
(004) 0756-096-516
pakularjuli@gmail.com
NYITVATARTÁS:
előzetes egyeztetés alapján
JEGYÁRAK:
Nincs adat.
ELÉRHETŐSÉG:
(004) 0756-096-516 pakularjuli@gmail.com
A MÚZEUMRÓL RÖVIDEN
Kölcsey Ferenc, a magyarok nemzeti imájának szerzője a ma Romániához tartozó, Szatmár megyei Sződemeteren (Săuca) született. A Kölcsey család nem élt Sződemeteren, viszont Kölcsey Ferenc születésének idején édesanyja, Bölöni Ágnes Sződemeteren tartózkodott szüleinél. Így lehetséges, hogy az egykori Bölöni kúriát ma Kölcsey szülőházaként emlegetik. A sződemeteren látogatható Kölcsey emlékszoba nem azonos az egykori szülőházzal, amelyikben ma görög katolikus parókia működik és mindössze egy emléktábla emlékeztet Kölcsey Ferencre. Az emléktábla szövege a következő: “Ebben a házban született Kölcsey Ferencz a nagy hazafi és költő 1790 augusztus 8-án. Ennek emlékére s a hálás kegyelet jeléül a Szilágyvármegyei Wesselényi Egyesület 1890 augusztus 8-án”. Az emlékház a református templom mellett, a helyi református gyülekezet birtokában álló épületben kapott helyet.
Sződemeteren a szülőház közelében a magyar kormány és a Dunamelléki Református Egyházkerület támogatásával létrejött a Kölcsey Emlékház.
Hiánypótlásként épült fel a létesítmény 2016-2019. között, hogy méltó helyet biztosítsanak a magyar nemzeti imádság szerzőjének, Kölcsey Ferenc emlékének ápolására. A projekt a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a Tasnádi Református Egyházközség (ez utóbbihoz tartozik a sződemeteri szórvány) közös pályázata révén valósult meg.
A Kölcsey Emlékház háromszintes épület, melynek alagsorában étkező, konyha és kazánház kapott helyet. A földszinten található az emlékkiállítás és itt helyezkedik el a lelkészi hivatal is. A tetőtéren lelkészi lakás és vendégszobák készültek.
A MÚZEUM KIÁLLÍTÁSAI
2019. május 25-én nyílt meg a Hon felett fénysugárt vonni c. kiállítás Sződemeteren, az újonnan átadott Kölcsey Emlékházban. A kiállítást a Petőfi Irodalmi Múzeum állította össze és támogatta a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, a Dunamelléki Református Egyházkerület és a Romániai Vallásügyi Államtitkársággal együtt.
A Kölcsey Ferenc életét, illetve a magyar irodalomban és a nemzet történelmében betöltött szerepét két kiállítóteremben nézhetjük meg. A kiállítók szándéka az volt, hogy szakmailag releváns, korszerű, ugyanakkor átélhető és könnyen befogadható anyagot tárjanak a látogatók elé, amelyet a kisdiákok ugyanúgy megértenek, mint a kultúra iránt érdeklődő felnőttek.
Az első terem a kezdetektől ível át a szellemi és érzelmi fejlődést biztosító iskolai éveken át a fiatal költő első megnyilvánulásáig. Bemutatja azokat az irodalmi elődöket, akiknek munkássága nagy hatással volt Kölcsey szemléletére, alkotói tevékenységére.
A kiállítás vezérmotívuma a gondolkodás bátorságának fókuszba emelése, amely Kölcsey egész éltét jellemezte. A kiállítók azt a gondolatát emelték ki, amelyben a nemesek felelősségét hangsúlyozta a helyi alkotmány megvalósításában.
A kiállításra elkészült Anton Eisle Kölcseyről festett portréjának másolata is, amelynek eredeti példányát a Magyar Tudományos Akadémia képtárában őrzik.
A második termet a nagy verseknek, elsősorban a Himnusznak szentelték. Az eredeti kézirat szolgál háttérként a látványos, kék üveglapra felírt vers teljes szövegének. De, hogy még több érzékszervünket mozgósítsuk, belehallgathatunk több, olyan pályaműbe is, amelyek a Himnusz szövegére készültek az 1844. február 29-én meghírdetett pályázatra. A régi hangfelvételek nem biztosítanak ugyan kiváló minőséget, de időutazást tesznek lehetővé a hallgató számára.
A Vanitatum vanitas c. vers ad keretet a másik, nagyon népszerű tárgyi emléknek, az ún. Kölcsey gondolkodó székének. Az eredeti példányt a Petőfi Irodalmi Múzeum vásárolta meg Kölcsey rokonaitól 1982-ben.
A Petőfi Irodalmi Múzeum által készített kiállítás méltó Kölcsey Ferenc szellemiségéhez. Nem túl nagy kiállítási területen igyekszik átfogó képet adni a költő életéről, gondolatairól, illetve ezek ma is érvényes, vagy még inkább érvényes voltáról. Beteljesítheti azt az igényt, hogy Sződemeter végre valódi irodalmi zarándokhellyé válhasson, közelebb hozva Kölcseyt a mai emberekhez.
