Gálospetri

Gálospetri Magyar Tájház

NYITVATARTÁS:

előzetes egyeztetés alapján

JEGYÁRAK:

3 lej

ELÉRHETŐSÉG:

(004) 0745-451-989, (004) 0740-138-936

NYITVATARTÁS:

előzetes egyeztetés alapján

JEGYÁRAK:

3 lej

ELÉRHETŐSÉG:

(004) 0745-451-989
(004) 0740-138-936

A MÚZEUMRÓL RÖVIDEN

A Gálospetri központjában található érmelléki magyar tájház 2002-ben nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. Alapítója és fenntartója dr. Kéri Gáspár, helyi születésű, székelyhídon dolgozó fogorvos. A túlnyomórészt önerőből kialakított tájház létrehozásában Balassa M. Istvántól, a Szentendrei Szabadtéri Múzeum néprajzkutatójától és Gazda Klárától, a kolozsvári egyetem néprajz szakának tanárától szakmai, míg a Bihar Megyei Önkormányzat részéről anyagi segítséget kapott. 

A tájház egyedisége abból adódik, hogy nem csak az 1870-ben épült lakóház autentikus helyreállításával és berendezésével kápráztat el minket, de megtekinthetjük a kor (XIX-XX. század fordulója) középparaszti családjának gazdasági épületeit (háromosztatú istálló, disznóól, pince, szőlőspajta, gémeskút, szénaszín, illemhely) és az udvaron nevelt kacsákat is. A kerítés, a kapu és az utcafronton elhelyezkedő góré még létező századeleji ácsmunka hiteles rekonstrukciója, úgyszintén a kertfelőli sövénykerítés is. A gazdasági épületekben közelről ismerkedhetünk meg a korszak gazdálkodóinak fő eszközeivel, mára már igazi ritkaságnak számítanak a lápi halászat hagyományos eszközei.

A szőlőspajta és a pince a valamikor szintén híres érmelléki borászat legfőbb eszközeit tárja elénk. A háromosztatú lakóház és a később hozzáépített kamara ma is nádfedeles, könyöklős tornáccal ellátott, vert falas épület. 2010-ben a gazdaság volt főzőházában, átmenetileg az Érmellék ’56-os lelkész-mártírjának, Sass Kálmánnak rendeztek be emlékszobát. Az emlékszoba röviden bemutatja az Érmellék “mihályfalvi csoport-ként” ismert többi ’56-os mártírját is.

A MÚZEUM KIÁLLÍTÁSAI

A ház mind a négy terme, elsőház, pitar, hátsóház és kamra látogatható. A bejárás a pitvaron keresztül történik, ahol a konyha korhű berendezési tárgyait láthatjuk, mint például a csikóspór, dagasztóteknő, sztelázsi. A konyhából történt a hátsóház kemencéjének fűtése is. Az első ház egy falusi hálószoba belsejébe enged betekintést. A bútorokon kívül megcsodálhatjuk a kézzel hímzett ágyneműket, ágyterítőket, a festett kelengyés ládát. A ház minden termében láthatunk néhányat az Érmellék egyik jellegzetességéből, a hasított fából faragott és sással kötött ülő- és fekvő bútorokból. A hátsóházban berakott spórt és búbos kemencét láthatunk. Talán egyedi az a gyűjtemény, amely a kemence padkán várja a látogatót, amelyiken keresztül XX. század eleji, kézzel készített gyermekjátékokat csodálhatunk meg. Az ablak bal oldalán kézzel festett parasztbútorokat láthatunk, amelyik felett a pipatartóban a ház egykori urának pipái ragadják meg a tekintetünket.

Különösen szép a szoba közepén álló asztalon elhelyezett citera. A ház szinte minden lakótermében gyönyörű, kézzel hímzett falvédőket és más díszes textíliákat láthatunk, némelyik szöveggel egészíti ki a képekben elmesélt történetet. A tornác végében álló kamra is igazi kincseket rejt. Egy nagyméretű hombár árulkodik egykori tulajdonosának gazdagságáról, rajta kézzel készített fateknők, mellette a betlehemes játék és a szintén a karácsonyi kántálásnál használt csillag látható. Rendkívüli az ősi motívumokkal díszített kelengyés láda. A gazdasági épületek számos szerszámot, eszközt tárnak a látogató szeme elé.

KÉPGALÉRIA